Buda északi csücskén terül el a Római-part. Legendás zarándokhely azoknak, akik a napjukat vízparton töltenék, hekket vagy lángost ennének, és talán meginnának mellé egy korsó sört a friss levegőn.
Az egész környék fel van töltve egy adag retró életérzéssel – felsorolni is nehéz lenne, hány büféből szöknek ki az ismerős illatok.
A Pók utcai lakóteleptől pár perc sétára érhető el és valóban a lakótelepen és a környéken élők kiváltságos helyzete ez, hogy pár perc alatt ott vannak és élvezhetik a sajátos, különleges hangulatot.
A Római-part Óbuda Duna felőli részének északi fele. Eredetileg a térkép szerint az Aranyhegyi-patak torkolatától (Pók utca) a Losonc utcáig tartó szakasz, a Rómaifürdő nevű városrész Duna-menti sétányának a neve (1,2 km).
Az ettől északabbra lévő sétány neve hivatalosan Kossuth Lajos üdülőpart, Csillaghegy és Békásmegyer partszakasza a Pünkösdfürdő utcáig (2 km), illetve a Barát-patak torkolatáig, a Barátpatak utcáig (1,5 km) tart.
Általánosságban mindhárom partszakaszt (összesen 4,7 km) illetik a Római-part névvel.
Fekvése:
Az Újpesti vasúti hídtól (Aranyhegyi-patak torkolata) északra, Budapest határáig terjed (Barát-patak torkolata) Római-part és Kossuth Lajos üdülőpart nevű utak mentén. A part és a Királyok útja – Nánási út közötti területet nevezik Római-partnak. Az Újpesti vasúti hídtól északra fekvő, a Szentendrei út és a Duna közötti városrészt az 1830-as években – a 19. század elején a rómaifürdői források mellett működő malmokról – még Lőpormalomnak nevezték.
Megközelíthetősége:
A Szentendrei HÉV Aquincum, Rómaifürdő, Csillaghegy és Békásmegyer megállóitól, vagy a MÁV esztergomi vonalának Aquincum vasúti megállójától lehet megközelíteni kb. 10-15 perces gyaloglással.
A 34-es busszal a Királyok útján közlekedik. Bármelyik Királyok útjai megállónál leszállva pár percre van a part. A 106-os busz Nánási úti megállójától két perc alatt elérhető a part. A nyári időszakban a BKV hajójáratával is megközelíthető.
Autóval: Szentendrei út felől a Duna felé haladva. Kerékpár: Szentendre felé tartó kerékpárúton. A Római-part története A Római-part jellege más volt a 19. században 19. század A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely.
Magyarországon az evezősport meghonosítói Széchenyi István és Wesselényi Miklós voltak. Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Burgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb. Öt csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak), két vendéglő (Lieb, Burgermeister), három szabad strand (Hungária, Duna, TUNGSRAM) volt benne.
A vendéglők közül a legrégebbi és mai is működő a Bivalyos. A csárdát 1798-ban a gázlónál kialakult vásártér mellé építették. A bivalykereskedők itt vásárolták meg a gazdáktól az állatokat. A csárda köré gyűltek a kézművesek is: kirakodóvásáraik a szórakozás sajátos színterét jelentették. A Bivalyos csárda az 1930-as évektől a fejlődő római-parti élet és a vadevezősök kedvelt szórakozóhelyévé vált.
( forrás: wikipédia )
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.